HÉDENkert design
+36 30 524 2894 | hedenkert@gmail.com | HU | DE
Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Kerttervezési Tippek és Inspirációk

Trópusi kertet tervezek

Általános
2025.11.27
Trópusi kertet tervezek
Pár éve még biztos nem hittem volna, hogy ezt valaha leírom. Amikor egy szép őszi napon csörgött a telefonom, és körvonalazódott a kerttulajdonosi igény, az első gondolatom ez volt: Nem! De nem vagyok az a fajta, aki elfut kérdés nélkül, így hát kimentem a kertbe – és mondanom sem kell, hamar megváltozott a véleményem.

A kert és az ember

Sokan azt gondolják, hogy aki kertekkel foglalkozik, elsősorban a növényekért teszi. Ez bizonyos szintig igaz, de én a kerttervezést leginkább emberismeretként élem meg: megérteni, ki hogyan szeretne élni a kertjében, mit jelent neki a zöld tér, és milyen kapcsolatot ápol vele.

A szóban forgó kert tulajdonosa pedig olyan kedves és együttműködő volt, hogy megkockáztatom: még műfüvet is terveznék neki.
Na jó… nem.

Meglévő növényzet

A szimpátia önmagában kevés lenne ahhoz, hogy szakmai elveimet feladjam.
No de a meglévő növények!

Életemben nem láttam még ekkora pampafüveket, mint itt. A kert több részén saját szaporítású yucca pálmák díszelegtek – az anyanövény már jó ideje ikonikus eleme a zalai ingatlannak.

Ekkor fogalmazódott meg bennem: ha ezek a növények ilyen jól érzik itt magukat, miért ne folytathatnák ebben a stílusban?

Trópusi vagy mediterrán?

A beszélgetés közben gyorsan egyértelművé vált, hogy nem egy valódi trópusi kert a cél, sokkal inkább a trópusi–mediterrán hangulat, ami hosszú távon is fenntartható. Senki nem akar fűtött talajbetéteket vagy irreálisan magas vízszámlát.

Felmelegedő éghajlat – lehetőségek és korlátok

Kétségtelen, hogy az utóbbi évek telei enyhébbek, főleg Zala és Somogy megyében.

Ma már szinte minden utcában látni:

  • banánokat (Musa basjoo)
  • szabadföldbe ültetett leandereket (Nerium oleander)
  • télálló pálmákat (Trachycarpus fortunei)

De két tényezővel továbbra is számolnunk kell:

  1. A csapadék csökken.
    A trópusi növények víz- és páraigényesek – nálunk ez nem adott.
    Ezért nálunk sokkal stabilabb a mediterrán vonal: olyan növényekkel, amelyek eleve kevés vízzel gazdálkodnak.
  2. A hidegbetörések veszélye valós.
    Az, hogy pár éve nem volt kemény tél, nem garancia semmire.
    A klímakutatók szerint ritkábban, de előfordulnak majd – és egyetlen ilyen tél elég lehet ahhoz, hogy akár évek munkája vesszen kárba.

Növénytársítások – a kert új szintre emelése

A kertben ott volt már a trópusi–mediterrán „törzsanyag”: yuccák, banánok, eukaliptusz. Nem éreztem szükségét, hogy újabb egzotikus fajokat hozzak be. Inkább azt gondoltam végig:

Melyek azok a jól bevált, sok éve bizonyított fajok, amelyek megerősítik a trópusi hangulatot, anélkül, hogy kertépítés „oroszruletté” válna?

Így kerültek be örökzöldek közül:

  • Eleagnus ebbingei – széles levelű ezüstfa
  • Photinia fraseri – korallberkenye
  • Aucuba japonica – japán babérsom

Lombhullatók:

  • Callicarpa bodinieri – lilabogyó
  • Hibiscus moscheutos – mocsári mályva
  • Fatsia japonica – japán arália

A pálmahatást évelő yukkákkal egészítettem ki, és rengeteg talajtakaró került az ágyásokba – sűrűn ültetve, hogy visszaadja a trópusi növényzet bujaságát.

Évelők közül:

  • Helleborus niger – fekete hunyor
  • Bergenia cordifolia – bőrlevél
  • Rheum palmatum – díszrebarbara
  • Hosta fajták – árnyékliliom
  • Hemerocallisok – sásliliomok
  • Díszfüvek minden mennyiségben és méretben

Anyaghasználat – a trópusi hangulat lelke

Mindig hangsúlyozom, hogy a választott anyagok legalább annyira meghatározzák a kert hangulatát, mint a növények.

Ebben a kertben, ahol csak lehetett, fával dolgoztam:

  • faburkolatú medence és jacuzzi,
  • fa belátásgátlók,
  • hintaágy thatch tetővel,
  • pavilon trópusi hatású tetőfedéssel.

Ezek adják meg azt a meleg, természetes karaktert, ami nélkül a trópusi stílus félkarú óriás lenne.

Minden változik – mi sem vagyunk kivételek

Ahogy idegenkedtem a feladattól, úgy vált ez a projekt az egyik kedvencemmé. Változik a klímánk, és változunk mi is- ha akarjuk, ha nem.

Mindig azt vallottam, hogy annyi gyönyörű, tájba illő növényünk van, miért kellene idegenhonos fajokat erőltetni? Aztán rájöttem, hogy amit ma „magyar kerti növényként” emlegetünk, az sok esetben csak megszokottá vált. A nagyszüleink biztosan nem ültettek nyári orgonát és nem találkoztak díszfüvekkel sem.

Gondoljunk csak bele!

5–8 éve ritkaságnak számított:

  • Gaura lindheimeri- Díszgyertya, ami mára az egyik legtöbbet alkalmazott évelő
  • Verbena bonariensis- Az ernyős verbénát korábban egynyáriként kezeltük
  • Buddleja davidii- Nyári orgona, amit régen kényesnek hittünk
  • Pennisetum alopecuroides- A tollborzfű ma már alap a díszfüvek között

10–20 éve különlegesség volt:

  • Albizia julibrissin- A selyemakác a melegebb megyékben már megbízható
  • Catalpa bignonioides ‘Nana’- Ma már utcafrontokon is gyakori
  • Nandina domestica- A „szent bambusz” néhány éve még kuriózum volt
  • Lagerstroemia indica- Selyemmirtusz, ami mára a Balaton környékének sztárja

Ezek a növények sokáig túl egzotikusnak, túl kényesnek vagy túl kockázatosnak tűntek.
Ma pedig természetes részei a magyar kerteknek — különösen a délnyugati megyékben.

A kert is él, változik, alkalmazkodik — ahogy mi is. És ez így van jól.

Minden kert más, és nincs két egyforma helyszín. Ha szeretnéd megtalálni a saját kertedhez legjobban illő, stabil és közben vízmegtartó megoldásokat, örömmel segítek- akár részletekben, akár a teljes kert megtervezésében

Vissza